MAGYAR ÉSZJÁRÁS

[…]Az alsó koronarészen csak deréktól fölfelé ábrázolt alakok vannak. Ez azt jelenti, hogy valami veszély kell, hogy legyen ezen a szinten. A testiség nem engedhető be közvetlenül abba a közösségbe, amelyet kormányoz, amelyet irányít a szakrális fejedelem. […] Az alsó koronarésznek a képrendjéről van szó ugyanis, és ha emlékszünk még, a felső koronarészen emeleteket és emeleteken belül párosokat találtunk. Az emelet a teremtő erő forrásához való közelség alapján minősült felsőnek, illetve alsónak. Ez azt jelenti, hogy egy hatás közvetlenül a középről indult el, és egy sajátos eloszlás révén érkezett le földközelbe. A föntiek még inkább az elosztó központtal, a teremtés központjával vannak közvetlen kapcsolatban, azoknak pedig, akik alul vannak, ezeknek a tulajdonságoknak a földi elosztása a feladatuk. Ezért nagyon fontos, hogy a föld felé való közvetítés legyen méltó és korhoz illő, és ezért kell itt szűrni a tulajdonságokat.

Mert ha ezek a földre szállva veszélyessé válnak—mint Bertalan vagy Tamás esetében —, akkor nincs mese, meg kell szűrni őket, mert különben beáradnak a földre. Mert ott már földközelben vagyunk. Az alsó szintre érve nagyon szépen lehet látni, hogy az elülső Pantokrátor képe az alsó részhez tartozik ugyan, de belenyúlik a felső részbe. Ami rajta keresztül jön felénk, az mindjárt két üzenet közvetítőre tevődik át. Ezek az arkangyalok. A jó hírnek—görögül euangelion—tehát jó hírnek a közvetítői, és már itt elkezdődik egy polarizálódás. Ez azt jelenti, hogy a két arkangyal fölcserélhetetlen. De elválaszthatatlan is egymástól. Az egyik oldalon Mihály

(ez az uralkodó jobbja felől van, a balja felől pedig Gábriel.

Szembe nézetből ez természetesen pont fordítva adódik. Itt most a továbbiakban mindent az uralkodó személyéhez kell viszonyítanunk, hiszen rá hat közvetlenül a Szent Korona, és rajta keresztül hat az általa befolyásolt világra. Ez azt jelenti, hogy a jobb keze felől—ezt úgy is mondhatnánk, hogy a jobb agyféltekéje révén—közvetlenül és elsődlegesen a szentmihályi tulajdonságokkal van vezérelve. Ennek megfelelően a bal agyféltekén keresztül meg a gábrieli tulajdonságokkal. A két arkangyal egymást kiegészítő tulajdonság-kettőst ad. És itt nagyon fontos, hogy észrevegyük: egymást kiegészítő. Miért?

Azért, mert Gábriel az Annunciáció angyala. Vagyis egy információ formájában teremtőerőt hoz be a világba, amely teremtőerő magasabb szintre emeli ezt a mostani emberi létformát. Ez az az örömhír, amely tulajdonképp nemzésértékű. Miért mondjuk, hogy nemzésértékű? Azért, mert kilenc hónapra rá születik meg az Ember Fia, vagyis Jézus. Nagyon lényeges, hogy Gábriel a jó hírrel hoz be egy olyan új magot az emberiségbe, amitől az, ha hajlandó majd ráhangolódni, magasabb szintre kerülhet. Mi történik Mihály oldalán? Ha én a Földre információt hozok le, akármilyen jó az a hír, miközben testet ölt a Földön, óhatatlanul torzul. A legnagyobb jó szándékkal is hibákat követünk el—olyan nincs, hogy nem. Ezeket a hibákat vissza kell metszeni. És nem akkor kell visszametszeni, amikor a világ már lángba borult, hanem rögtön, amikor az értelmezés első szintjénél vagyunk. Egy gábrieli jó hírt hozó szerepnek óhatatlanul meg kell hogy feleljen egy, a mégiscsak bekövetkező rosszat bizony véresen visszametsző szerep. Ez fejeződik ki a paradicsomi kiűzetést végrehajtó szentmihályi feladatkörben, de ennek felel meg az a szentmihályi feladatkör is, amelyik az Apokalipszis könyvében kap hangot, amikor is a Sátánt az égből leveti a földre. Ilyet Gábriel sohasem csinál, ezt állíthatom. Nem azért, mert piszkosnak tartja, hanem azért, mert nem az ő feladata. Ez tipikusan szentmihályi feladat, de a kettő csak kéz a kézben, csakis egymással egyensúlyos, kiegészítő kapcsolatrendszerben tud működni.

Ez azt is mutatja, hogy a magyar királyság mindenféle eligazító jellegű hírt közvetlenül felülről kap, vagyis szakrális királyságként működik. Ez a Korona alakjából is következik, de ha csak a képrendet vizsgálom, abból is erre következtethetek. Ha én ebben bármilyen engedményt teszek, tehát azt mondom, hogy nekem büdös ez a Szent Mihály, túl sok itt a vér, kerüljön ez hátulra, vagy menjen a csudába, jöjjön ide helyette valami szimpatikusabb lény, mondjuk Rafael, akkor mit történik? Az, hogy jön a jó hír, jön a jó hír, és jönnek a hiénák, és visszaélnek vele, és elkezdik árusítani. Nem tudom, ismerős-e az ügy? Vissza kell metszeni, nincs mese. Tetszik tudni, hányan élnek ma egy ilyen jó hírből?

Hogy érthető legyen, semmi nyoma nincs annak, hogy valaha is négy arkangyal lett volna a magyar Szent Koronán. Révay Péter leírja, hogy kik voltak ott, csak nem nevezi nevükön mindet. Keresztény fejedelmeket kell ott keresni.[…]

Eredetileg jól visszakövetkeztethetően—és ez a szövegéből egyértelműen kiderül—itt nem lánc volt, hanem fehér kövek sora, aranydrótra fűzve. Ahogyan az a hátsó két császárképen is látszik, azoknak a csüngőin. Egyébként ha valaki megnézi ma a Koronát, ezek a láncok olyanok, mintha zörögnének—látszik, hogy nem valók a Koronához. Snassz eljárás—mondhatnánk pestiesen. Ilyen láncot nálunk—nem tudom, mit is mondjak hirtelen—legfeljebb kerekes kutakhoz használnak, ez nem a Korona ötvös remek voltához illő megoldás. Révay Péter leírja, hogy milyen volt a Korona állapota az ő idejében. Na és mi a konklúzió? Révay Péter hazudik.

Lám, már ebben sem lehet neki hinni. Dehogynem lehet! Éppen ebben kellene igazán nagyon hinni, ami eltér a mai állapottól! Mert ezt ő leírja, és éppen ő írja le, aki látta. Az eset meggondolkoztató, mert ha én a láncokat a mai állapotukban veszem, akkor itt energiaáramlás vagy nagyon veszélyes körülmények között, vagy sehogy sem tud bekövetkezni. De ha tudom, hogy itt egy megbízhatóan szigetelt rendszerről van szó, amelyben egy arany, tehát nagyon jól vezető alaprétegen—a Korona-testen—sajátos elosztásban áramlik végig az energia, akkor azt is tudom, hogy a felesleg itt, a csüngőkön nyugodtan levezethető. Aranyszövéses a palást, aranyszövéses a kesztyű, aranyszövéses a saru, tehát szabályos védőöltözékben van a koronázott személy. Miután ez az energiaáramlás elvégezte a maga dolgát, a feleslege nyugodtan levezetődhet. A mai állapotban viszont nem. A legtöbb energetikus, akivel ezt a kérdést legalább húsz éve folyamatosan tárgyaljuk, mind ott akad meg, hogy ez a lánc alkalmatlan rá. Ez a lánc tényleg. De nem az eredeti. Vagyis a Révay Péter-féle leírásoknak ebben a tekintetében is érdemes hitelt adni.

Menjünk tovább. A teljes képsor alul egy nagyon szép tiszta rendet ad. Az első vonalban az üzenethozók kettőse jelentkezik. A másodikban a harcosok kettőse. Egyik oldalon Szent György


A kettősség, amit már Mihály és Gábriel esetében megfigyeltünk, itt is folytatódik. Amit Mihály csinál a legmagasabb szinten, azt csinálja egy emelettel lejjebb György. Ugyanazzal a Sátánnal harcol, sárkány formájában, csak ő már földi körülmények között. Gábriel szerepköre pedig Demeterben él tovább. Mert Demeternek az a szerepe érvényesül itt, amikor börtönből térít. Lefogott állapotból. Nem ő maga harcol, hanem térítéssel, tehát a jó hír bevitelével olyan helyzetbe hoz egy gladiátort, hogy az a hit harcát eredményesen, győztesen tudja megharcolni. Honnan tudjuk ezt? Onnan, hogy rengeteg ábrázolás maradt fönt erről a térítő szerepéről, és ráadásul az Anjou Legendáriumban is ez hangsúlyozódik. Tudjuk, hogy a magyar királyhagyományban ez volt Demeter igazán fontos szerepe.

Folytatódik ez a kettősség, és ezzel átkerültünk a hátsó oldalra. A hátsó oldalon pedig két orvos-szent van (Kozma és Damján - szerk.)

Ez az a pillanat, amikor leáll az ember, és azt mondja: azt még el tudom képzelni, hogy egy koronán, egy uralkodói fejéken két arkangyal legyen, különösen, ha középütt ott trónol a Pantokrátor Krisztus. Azt is el tudom fogadni, hogy ott van a két harcos szent, mert hát valahogy meg kell védeni az országot. De mit keres itt két orvos? Mit keres egy magyar koronán — egyáltalán egy koronán, egy uralkodói fejdíszen — két orvos? Nem lenne elég egy? És egyáltalán: miért orvos? Nincs fontosabb beosztás?

Pontosan ezeket a kérdéseket nem tesszük föl. Pedig fontos lenne, mert ezek után megint fejedelmi személyek jönnek, és ezeket már igazán helyénvalónak érezhetjük egy koronán. Egyébként semmi okunk sincs, hogy kételkedjünk Révay Péter leírásában, akinek a beszámolójában szintén „keresztyén császárok és királyok sora” szerepel, csak mi már tudjuk: ok nem lehettek azok, akik most vannak rajta. Ezt megint értjük: uralkodói fejdísz, ott a helyük. Utána, kettejük között és egyben fölöttük eredetileg ott volt Szűz Mária. Mit jelent két földi uralkodó és köztük – fölöttük . . . hát Magyarországnak ki a Reginája? Szűz Mária, természetesen. Így teljesen érthető képrend bontakozik ki. De mit keresnek itt az orvosok? Borzasztó, hogy arra jövünk rá a legnehezebben, ami a legkézenfekvőbb. Azért, mert amikor átjövök a hátulsó oldalra, akkor én már az ösztönvilágnak a területén járok. Ez azt jelenti, hogy akkor már azt kell jeleznem valahogy, amit mindenképpen, minden tanultság nélkül és automatikusan véghez kell vinnie ennek a nemzetnek. És az micsoda?

Az emberiség bajainak az orvoslása. Ennek a nemzetnek ez a fő feladata. Nincs ehhez fogható semmi más feladatunk. Mert az összes többi végeredményben ezt szolgálja. És most ehhez milyen segítséget, milyen ajándékokat kaptunk? Itt a szervezők közt akadnak olyan jeles személyek, mint Géczy Gábor vagy egyikmunkatársa,Örkényi Tibor—én is hadd bókoljak nekik. Már réges–régen figyelmeztettek előadásaikban, szervező munkájukkal, hogy nincs még egy olyan területe a világnak, mint a Kárpát-medence. Itt nem tudok egy követ eldobni, hogy az ne olyan helyre essen, ami alatt gyógyforrás van, és ha én itt eldobok egy követ, az biztosan olyan embert fog eltalálni, akinek gyógyító képessége van. Vagy már tud róla, vagy még nem tud róla. De ne tekintsük ezt olyan magától értetődőnek. Franciaországban dobálhatok ám hétszámra.

Olyan ajándéka van ennek a nemzetnek, amit igenis használni kellene. És a magyar Szent Korona nagyon keményen figyelmeztet rá, hogy ez a feladatod. Nem vetted észre az emberiség betegségét? Akkor vak vagy. Minden létező tekintetben beteg az emberiség. És ezt más nem kapta feladatul, csak ez a nemzet. És a legmagasabb szintű feladatul. És ha nem erre építi rá a működését, akkor állandóan kapja a pofont, és akkor lecsatolják róla a gyógyvizei egyik részét, aztán a másik részét, akkor jön egy újabb Trianon, abból se tanultál, jön a harmadik Trianon.

Igenis meg kell tanulni . . . ez a gyógyító képessége nincs meg más nemzetnek, ezek a gyógyító adottságok nincsenek meg máshol a világon, tessék eszerint élni! És ez nemcsak a fizikai, illetve biológiai értelemben vett gyógyítást jelenti. Sőt, talán nem is elsősorban azt, hanem inkább a szellemi jellegűt. Azzal az eszement kombinációval, amikor csak a racionalitás, csak a formállogika számít, mára olyan katyvaszba juttatta magát az emberiség, ahol elszórakozhat a számítógépével, amíg még egyáltalán tud szórakozni vele. Mert ennek a gondolkodásmódnak az a csúcsteljesítménye. Majd ki fogja mutatni neki, hogy csődbe ment — habár ezt számítógép nélkül is pontosan tudjuk.

De hogy ezt hogyan lehet orvosolni, ahhoz olyan mentalitásra kellene visszaszokni, amit mi most próbálgatunk a Koronánkban tetten érni. Ez az a fázisa a Korona működésének, ami után természetesen már megint csak fölfelé indulhatunk. Miért? Mert megint közelítünk egy Isten-közeli személyhez. Csak itt most ez Szűz Mária. Itt már fejedelmi személyekkel találkozunk, akiknek a gyógyítást, mint küldetést földi körülmények között kell foganatosítani. Semmi mást nem kell foganatosítaniuk, csak ezt az orvoslást. Mert semmi másfajta indikációt nem kapunk a Korona programjából. Földi szinten — hát ebből már nyilván lehetett érzékelni: a földi működés szintje az alsó koronarész, az abroncs, és az égi utánpótlásnak, illetve magának az energiának a lejuttatása a felső koronarész, a keresztpántok feladata.

Éppen ezért nem szabad hagyni, hogy széttépjék. Abban a pillanatban, hogy leemelem a felső részt az alsóról, kapok egy államelnöki sábeszdeklit—nem tudom, minek nevezzem hirtelen. Onnantól kezdve az nem egy szakrális uralkodó koronája. Nagyon lényeges, hogy tudjuk ezt. Mert az úgy, keresztpántok nélkül csak embernek ember által való irányítására képesít.